Nils Bohlin svéd mérnök, a hárompontos biztonsági öv feltalálója kilencven éve született
Ma, ha beszállsz az autódba és egy könnyed mozdulattal bekapcsolod a biztonsági övedet, egy pillanatig emlékezz arra, hogy a milliók életét megmentő, ma már szabványnak számító hárompontos biztonsági öv feltaláló Nils Bohlin svéd mérnök kilencven éve, 1920. július 17-én született.
A biztonsági öv az egyik legfontosabb találmány, amely hozzájárult az emberiség biztonságához, és sokak szerint, jelentőségét csak a penicillin, vagy a sterilizált műtő felfedezése előzi meg. Feltalálása óta több, mint egymillió ember életét mentette meg és a halálos balesetek kockázatát minimum 50 százalékkal csökkentette.
Nils Bohlin a Volvonál dolgozott biztonsági mérnökként, amikor feltalálta a hárompontos biztonsági övet, amely mára minden autónál alapkövetelmény. Ekkor 1959-et írtunk. Bohlin a repülőgép iparból ruccant át az autógyártás világába, de mondhatni egész karrierje a biztonságtechnikához fűzte. Egyetemi tanulmányai és katonai szolgálata után 1942-től a Svenska Aeroplan Aktielbolagetnél (Saab) repülőgép-tervezőként dolgozott. 1955-ben a pilóták katapultülésével, ejtőernyők és biztonsági övek fejlesztésével foglalkozott. Bohlin látta, milyen sérüléseknek van kitéve az emberi test, ha nagy sebességgel ütközik és azt is tudta, hogy korlátozottak az utasbiztonsági berendezések, amelyek sokszor kényelmetlenek és nehezen használhatók voltak. A Volvónál maradéktalanul hasznosíthatta légi tapasztalatait a földi járművek biztonságának fokozásában. Felismerte, hogy mind a felső-, mind az alsótestet megfelelően rögzíteni kell a mellkas és a csípő előtt elhelyezett övszalaggal, amelynek csatját a lehető legalacsonyabban kell elhelyezni, hogy a teljes ütközési folyamat alatt megfelelően tartsa a testet. Egyszerű megoldása lehetővé tette, hogy kézzel is be lehessen csatolni az övet.
A Volvo elsőként alkalmazta házon belül a hárompontos övet és 1963-tól autóikban már alapkövetelménynek számított. Annyira bizonyosak voltak a biztonsági öv életmentő fontosságában, hogy a szabadalmat más autógyártók számára is elérhetővé tették. Bohlin pedig népszerűsítő körútra indult az Egyesült Államokba, hogy meggyőzze az autógyártókat a találmány fontosságáról, ugyanis a biztonsági öv kezdetben egyáltalán nem érdekelte az autógyártókat. Azt gondolták, a biztonság nem javítja az eladási statisztikákat, és nem akarták az esélyeket azzal rontani tovább, hogy vásárláskor a vevőket egy esetleges baleset lehetőségére emlékeztetik. Sőt a vásárlóknak is ellenszenves volt, mert élénken élt a hiedelem, hogy a biztonsági öv miatt az utasok képtelenek kiszállni az autóból tűz esetén, és ha az autó vízben elmerül, végképp bent rekednek. Nem kellett azonban sokáig várni az áttörésre. 1967-ben megrendezett közlekedésbiztonsági konferencia után, melyen 28 000 közúti baleset tapasztalatát elemezve bizonyították be, hogy a biztonsági öv használata 50-60%-kal csökkenti közúti baleset esetén a személyi sérülés és a halálozás kockázatát a világ fejet hajtott az új találmány előtt. Elsőként 1971-ben, az ausztráliai Viktória államban foglalták törvénybe az öv használatát.
Magyarországon 1976. január 1-én lépett hatályba az akkori új KRESZ, amely bevezette a biztonsági öv kötelező használatát a személygépkocsik első ülésein. Nils Bohlin 1985-ben nyugdíjba vonult. 1999-ben felvették az autóipar hírességeinek csarnokába, 2002-ben pedig az USA legnevesebb feltalálóinak emléket állító The National Inventors Hall of Fame tagjai közé.
2010.07.16. 22:40
www.telepress.hu