Audi A5 Sportback 2.0 TFSI quattro...
...S-tronic. Ezt már nem mertük beleírni a címbe, nehogy kómába essen valaki a sok idegen szótól. Magyarra fordítva: a kétliteres, közvetlen befecskendezéses benzines turbómotorral felszerelt ötajtós A5-öst teszteltük, összkerékhajtással és hétfokozatú automata váltóval.
Alaktan
Nyerő ötlet volt az Auditól, hogy a háromajtós és a kabrió után elkészítette az 5-ös modellcsalád harmadik tagját. A prémiummárkák piacán ugyanis nemigen akad még egy ilyen autó. A BMW 5 GT nem ennyire kupés, amellett nagyságrenddel drágább; a Mercedes CLS kellően kupés ugyan, de négyajtós, és szintén nagyságrenddel drágább. A Sportback egyébként már befutott elnevezés az Audinál: az A3-as nyújtott, ötajtós változata is ezt viseli. Ahhoz hasonlóan itt is a praktikum erősítése volt a cél – ám ez végképp nem ment az autó „feelingjének” rovására. Nyolc centivel megnyúlva is igazi kupé maradt, méghozzá a klasszikus fajtából. Hosszú, hátul dinamikusan ereszkedő tető, karcsú oldalablakok, keret nélküli ajtók – mi hiányzik itt egy kupé ismérveiből? Ráadásul az ötödik ajtó, hatalmas mérete és praktikus kialakítása ellenére is tökéletesen illeszkedik ebbe a képbe, sőt elegáns légterelőjével még fokozza is az összhatást.
Belvilág
Tömören és velősen: prémiumhatású. Pedig az A5-ös nem tartozik a márka igazi presztízsmodelljei közé! A műszerpanel és a középkonzol azonban így is egyértelműen tudtunkra adja, milyen kategóriában mozgunk. Meg valamennyire az alapszereltség is: 8 hangszórós, 80 wattos rádió (amely természetesen tömörített fájlokat is játszik), automata légkondi, dinamikus alváz, elektronikus difizár. Ami pedig a térkínálatot illeti – egy családi autóé, bár gyorsan hozzá kell tennünk, hogy az A5 Sportback hivatalosan négyszemélyes. Ez a négy személy azonban királyi kényelemben utazhat az Arkade huzatú üléseken, és poggyászt is bőven vihetnek magukkal a közel fél köbméteres csomagtartóban. Amit még az első körbenézelődés során meglátunk: az elektromechanikus kézifék a váltókar mellett. Automata módba is kapcsolható; ilyenkor egyrészt nem kell külön kioldani, másrészt visszagurulást megakadályozó funkciója is van.
Az országúton
A kétliteres, direktspricces-turbós benzinmotor vitathatatlanul a jelenlegi autóipar egyik csúcsteljesítménye. Erre már akkor rájövünk, ha még a közelébe se szagoltunk, csak átlapoztuk a műszaki adatait. Mert 2700 fordulatra kiterjedő nyomatékcsúcsot a dízelmotorok sem sűrűn jegyeznek; az pedig már csak hab a tortán, hogy a csúcsteljesítmény is 1700-as sávban van jelen. A gyakorlatban mindez – a tesztautó hétlépcsős, kétkuplungos S-tronic váltóművével, illetve szolidabb gázkezeléssel kombinálva – hihetetlenül sima, egyenletes vonóerejű és csendes autózást eredményez. Keményebb gázmunkára, de főleg S (Sport) rezsimbe kapcsolva azonban a dupla kipufogó gyönyörű hangjának kíséretében akár a piros mezőig is ki-kipörög a motor, hogy a newtonméterek mellett a 211 lóerő is érvényesülhessen. Na, ekkor aztán nekilódulunk, de rendesen. Különösebb félnivalónk akkor sincs, ha jön a kanyar: alattunk a dinamikus futómű, de főleg az összkerékhajtás...
Vas Gyula
(A szerző felvételei)
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1984 cm3
Teljesítmény: 155 kW (211 LE)/4300–6000min-1
Nyomaték: 350 Nm/1500–4200min-1
Sebességváltó: hétfokozatú kétkuplungos automata
Legnagyobb sebesség: 241 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 6,6 s
A csomagtér űrtartalma: 480 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 9,3/6,3/7,4 l/100 km
Ár: 41 680 euró
Az alapmodell ára: 32 480 euró