A történelmi Szatmár műemlék templomai

2011.02.02 12:12
Szabolcs-Szatmár–Bereg és Szatmár megye egy közös uniós pályázaton kilencvenezer eurót nyert a történelmi Szatmár középkori egyházi építészetének népszerűsítésére és a turisztikai útvonalakba való bekapcsolására.


A történelmi Szatmárban 1747-ben még 87 fatemplomot írtak össze, ma számuk még a húszat sem éri el. A háborús pusztítások, tüzek, árvizek és más természeti csapások mellett az emberi nemtörődömség és hozzá nem értés is ludas abban, hogy sok-sok ilyen egyházi épület odaveszett, elenyészett. „A jövőnek és vele gyermekeinknek tartozunk azzal, hogy közös múltunk ezen becses emlékeit megőrizzük” – mondta a hét végén Szatmárnémetiben egy fiatal budapesti művészettörténész.

Terdik Szilveszter egyik előadója volt annak a tudományos konferenciának, amelyet a Szatmár Megyei Tanács és a Szabolcs-Szatmár–Bereg Megyei Közgyűlés szervezett határon átívelő program keretében. A két szomszédos megye egy közös uniós pályázaton kilencvenezer eurót nyert a történelmi Szatmár középkori egyházi építészetének népszerűsítésére és a turisztikai útvonalakba való bekapcsolására.

Összességében harminc templomról van szó, ennek egy része faépítmény, a többi tégla vagy kő. A román stílusban épült ákosi templomot a XIII– XIV. században emelték, amelynek két, téglából épült tornya még ma is áll. A szakemberek szerint ebből az derül ki, hogy azok a régiek még a téglakészítésben is tudtak olyasmit, amit ma sem lenne szabad nélkülözni.

Szakács Béla művészettörténész előadásában méltányolta, hogy Szatmár megyében jelentős erőfeszítések történtek az Árpád-kori egyházi épületek feltárására. Ennek köszönhetően került az érdeklődés központjába például a csomaközi és a piskolti régi templom. A szakember úgy véli: mivel a feltáró és értékmentő munka nyomán egyre több ilyen épületről derül ki, mint legutóbb az ópályi templomról is, hogy alapjai vagy részben falai az Árpád-korból valók.

Az elismerő szavak ellenére Szőcs Péter régész, a Szatmár Megyei Múzeum főigazgató-helyettese önkritikus: „Mi még mindig a felszínt kapargatjuk, mert a felszíni dolgok látványosabbak, ha úgy tetszik, könnyebben eladhatók, de ha jobban odafigyelünk, kiderül, hogy sok feltáratlan értéket rejt a föld és a vakolat. Nemcsak régi falakat, de régi festményeket és más műalkotásokat is.” Szőcs azt is elmondta, hogy nincs még feltárva, hogy mit rejtenek az ákosi templom alatti sírok, ez pedig sürgető feladat.
2011.02.02.

forrás: Új Magyar Szó

fusz.hu