Wikileaks-anyagok: Magyar dokumentumok egy orosz lapban
Magyarországról érkezett két távirat is szerepel a Russzkij Reportyor című orosz havilap internetes portálján, a Wikileaks honlapon legutóbb napvilágot látott amerikai diplomáciai dokumentumok között. A havilap a Wikileaks honlapon megjelent iratok alapján több témakört is részletesen elemzett az orosz külpolitika szempontjából, s a magyarországi táviratok a 2008-as grúz-dél-oszét háborúval kapcsolatban közzétett dossziéban olvashatók. A táviratok szövegét Magyarországon elsőként a Magyar Nemzet című napilap ismertette szerdán.
Az egyikben az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége arról tájékoztatja a washingtoni illetékeseket az amerikai álláspontról - amely egyebek mellett Oroszország grúziai katonai akciójának az Észak-Atlanti Tanács (NAC) általi éles elítélését követelte -, tájékoztatták Hamikus Vilmost, a külügyminisztérium politikai államtitkárát (valójában a tárca volt főosztályvezetőjét - a szerk. megj.), aki egészében egyetértett azzal, hogy fegyverszünetre és az ellenségeskedés beszüntetésére van szükség, de úgy vélekedett, hogy az Európai Unió részéről nem várható éles bírálat.
"Hamikus azt mondta, jó lenne, ha a NATO és az EU reagálása a lehető legnagyobb mértékben hasonlatos lenne, és úgy vélte, Moszkva éberen keresi a két szervezet közötti esetleges réseket, hogy később kihasználhassa azokat. Magyarország jelenleg dolgozza ki pozícióját a NAC augusztus 11-én esedékes, valamint az EU-külügyminiszterek Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa (GAERC) augusztus 13-án tartandó ülésére" - szól a távirat.
Az amerikai diplomata - Jeff Levin - jelentésében idézte Hamikust, aki "érzékeltette: Oroszország azon dolgozik, hogy kellő diplomáciai és földrajzi teret teremtsen a manőverezéshez, hogy előnyös helyzetet alkudjon ki magának Grúziában. Az államtitkár rámutatott, hogy az orosz kül- és biztonságpolitikának csak előnyös, ha két potenciális NATO-tagállam - Grúzia és Ukrajna - ilyen, csatlakozási szándékaikat akadályozó bonyodalomba kerül".
A magyar diplomata egyetértett abban, hogy az orosz válasz (a Dél-Oszétia elleni grúz támadásra - a szerk. megj.) igen aránytalan volt. Úgy vélte, Magyarország nem fog tiltakozni a kemény szóhasználat ellen, rámutatott viszont, hogy ezt várhatóan megteszik a szokásos tagok - Olaszország és Németország.
A másik távirat három nappal később, augusztus 14-én kelt, és arról számol be, hogy a diplomaták eljuttatták az amerikai álláspontot Faller Jenő és Hamikus Vilmos külügyi államtitkároknak (az utóbbi akkori beosztása helyesen főosztályvezető - a szerk. megj.) valamint Banai Károlynak, a kormányfő külpolitikai és biztonsági tanácsadójának. Jelentést tesz arról, hogy Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet szóvá tette a minisztériumban, hogy Moszkva "nem boldog a magyar külügyminisztériumi nyilatkozat tényével és időzítésével, de egészében mérsékeltnek tekinti". "Az orosz nagykövetet olyannyira felbőszítette az ellenzéki Fidesz nyilatkozata, hogy ,,erkölcstelennek,, nevezte azt" - szól a távirat.
Banai Károly úgy foglalt állást, hogy a magyar álláspont igen szilárd, amennyiben a Grúzia szuverenitása és területi épsége nem vonható kétségbe, s hogy az orosz válasz aránytalan volt. Úgy vélte azonban, hogy Grúzia egyértelműen elszámította magát, de az orosz válasz "rosszabb volt". Fontosnak mondta, hogy a NATO és az EU egyformán reagáljon, de amellett érvelt, hogy fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal.
A táviratot jegyző diplomata így értékelte a magyar álláspontot: "Magyarország úgy hiszi, egy táborban van az Oroszországgal szemben kemény álláspontra helyezkedőkkel, de az "egyensúlyra" és "kommunikációra" való törekvésük elválasztja őket a keményebb vonalat követő szomszédoktól". Végül az amerikai diplomáciai távirat szól arról, hogy a magyar fél az összegyűjtött segély Grúziába szállításához kért segítséget, és idéz a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatból, valamint a Fidesz nyilatkozatából.
2010.12.01. 21:29
www.telepress.hu