Tudják vajon, hogy mit beszélnek ?
Ezt azért nem kellet volna !
Ahogy mondani szokás, új seprű jól seper. Valami hasonló igyekezet tapasztalható kormányváltás idején is, amikor az újonnan bársonyszékbe kerültek óriási vehemenciával látnak hozzá a világ-,de legalábbis az ország megváltáshoz. Az ember csak kapkodja a fejét, hol volt eddig és honnan került elő ez a sok okos ember, lesz is itt rend, jólét és biztonság izibe! Aztán rövid idő múlva kiderül, mégsem olyan jók az ötleteik, többségük nem is valósul meg, vagy ha mégis, akkor bebizonyosodik, hogy a sok közül épp ezeket kellet volna a legkevésbé realizálni. A polgár meg eközben úgy érzi magát, mint egy harcedzett kisérleti nyúl, amelyen már minden betegséget kipróbálták.
A legutóbb például az új szociális miniszter ütötte ki biztosítékot, akiről tisztségéből kifolyólag joggal várhatnánk el legalább némi színlett empátiát. Ehelyett azonban kijelentette, hogy a lakosság nagy része - akik úgy 400 euró körül keresnek – passzívan belenyugszik helyzetébe, ahelyett hogy változtatna sorsán, például úgy, hogy külföldre menne dolgozni. Nem titkolta, hogy jómaga 5 – 6 ezer euróból éldegél havonta. Nos, az ő szemszögéből nézve talán nem is róható fel neki, hogy híján van a szociális érzéknek, de annyit azért megtehetne, hogy mielőtt nyilatkozik, legalább tájékozódjon. Tájékozodjon például arról, hányan vannak olyanok, akik még ennél is kevesebb jövedelemből kénytelenek megélni és hogy vajon milyen esélyeik vannak sorsuk jobbítására. Nézzen utána a munkanélküliségi statisztikának, azoknak a régióknak, melyek híján vannak az iparnak, ahol teljesen leépült a mezőgazdaság, s még csak kilátás sincs arra, hogy a közeljövőben változzon a helyzet. És végül gondolkozzon el azon, vajon olyan egyszerü-e egy teljesen kilátástalan helyzetben lévő, ráadásul családos embernek felpakolnia a pereputtyát és meg sem állni mondjuk Írországig? Bár lehet, hogy az ő szemsszögéből és jövedelmi szintjéről nézve tulajdonképpen megtalálta a megoldást : Mindazok, akik a szegénységi szint alatt, vagy annak közelében élnek, menjenek el az országból, próbáljanak másutt szerencsét, így Szlovákia számára nem okoznak többé gondot, javulnak a statisztikai mutatók, nő az életszínvonal, egyszóval irány a külföld, ahol az amerikai álom mellett várnak a szélhámos munkaközvetítők és korunk modern rabszolgatartói is ...
-NKZS-
Dunatáj hetilap 32/2010