Kereszteződéseink
Érdekes ellentmondást vélek felfedezni Komárom város közlekedési koncepciójában. A Város két nagy fő gyűjtőútjának kereszteződéseit az utóbbi időben megpróbáljuk biztonságosabbá tenni, de eközben megfeledkezünk arról, hogy ezek városon keresztül haladó tranzit útvonalak is. A jól működő osztályozósávos kereszteződést a Kossuth téren szinte egy sávossá építették át. Feleslegesen terelnek minden járművet a korforgalomba, hiszen a Budapest felől érkezők nagy része Nyitra felé halad tovább. Ennek a forgalomnak a kereszteződésen történő átvezetése egy egérúttal megvalósítható lett volna. Ezzel folyamatos lenne a járműáramlás és nem torlódnának fel feleslegesen a járművek a kereszteződés előtt. A helyismerettel nem rendelkezők számára is LOGIKUS volna, hogy a jobb oldali sávból jobbra, míg a bal oldaliból balra kanyarodhat. A város gerinchálózatát képező 63 illetve 64-es út a város szinte egész területén kétszer két forgalmi sávos , néhol elválasztó szigetekkel vagy szalagkorláttal. Ezeket nagy sebességű áthaladásra tervezték. A fokozatos modernizációs folyamatok következtében sajnos ezek áteresztő képessége egyre kisebbé vált.A kertész utca Budapest-Nyitra/Pozsony irányban egysávossá szűkült. Ennek látható hatása, hogy a járművek egy re nagyobb számban már a Priornál is a belső sávot használják, hiszen ez biztosít folyamatos haladást mindkét irányba, míg a szélső sáv zsákutca. Nem kéne ekkora hibákat elkövetni egy város forgalmának megszervezésekor. Én nagy bakinak tartom a Kossuth téri körforgalmat, de még a hiba korrigálható. A Kossuth térre vezető egérutat kell megszüntetni és közvetlen Nyitra felé vezető egérúttá építeni. Ezt követően teljesértékűen használhatóvá válik a Kertész utca a Duna hídtól a körforgalomig. Így már kihelyezhető lenne egy tábla akár az úttest fölé is amely egyértelműen útba igazítaná az autósokat. Belső sáv POZSONY, külső sáv NYITRA. Ebben az esetben mindenkinek volna elég ideje a megfelelő sávba történő besorolásra. Biztos vagyok abban, hogy egy bonyolult körforgalmat ábrázoló táblánál hatékonyabb a sáv felett elhelyezett , egyértelmű és egy várost feltüntető közlekedési tábla.
Nézzük a többi kereszteződést. Mielőtt belevágnánk a kereszteződések átalakításába, a legfontosabb meghatározni, hogy városi vagy tranzit útként képzeljük el azokat a jövőben. Ha tranzit út akkor maradunk a Lámpás forgalomirányításnál, hiszen ezzel lehet a legegyértelműbben és leggyorsabban biztosítani a lehető legtöbb tranzit jármű áthaladását. Ha úgy döntünk, hogy egy elkerülőúttal a tranzit forgalmat a városon kívülre szeretnénk szorítani akkor kezdhetjük a körforgalmak építését, amelyek lassúbbak, de sokkal biztonságosabbak. A Kossuth téri körforgalom megépítése arra utal, hogy ez utóbbi lehet a koncepció. Ebben az esetben leggyorsabban a Temető sori kereszteződés átépítése volna fontos. Én ide – ha már körforgalom- egy excentrikusan elhelyezett körforgalmat támogatnék. Belváros – Pozsony irányában a szélső forgalmi sávot a körforgalmon kívül vezetném tovább. Így a körforgalomba csak a Poszony – Belváros illetve a Belváros- Temetősor forgalma kerülne. Ez a variáció is nagyban lassítja az áthaladást de biztonságossá teszi azt. Én nem tartom valószínűnek, hogy ide körforgalom kerülne. Valószínűbb egy jelzőlámpás kereszteződés kialakítása , ez szerepel ajánlásként is egy idei közlekedési tanulmányban is.
A következő fontosabb helyszín a Pozsonyi út-Mezőgazdasági iskola utca. Itt is gyakoriak a koccanások, bár az utca nem annyira forgalmas mint az imént említett Temető sor, viszont országos főút (573). Itt is egy elavult koncepció része ez a főút, amely családi házak közt vezet és egy domb tetején csatlakozik a másik főúthoz (63). Már rég meg kellett volna változtatni a főút vonalvezetését, hiszen pár száz méterrel nyugatabbra az említett út Gadóci útként , körforgalmi csomóponttal csatlakozik a 63-as úthoz a Kaufland mellett. Itt gondolom ismét csak egy döntésről volna szó, egy íróasztal mellett. Az említett Hajógyár melletti csomópontban a már említett tanulmány jelzőlámpás forgalomirányítást irányoz elő.
A Petőfi utcai kereszteződés átépítése egyértelmű, hiszen ez megoldást jelentene a belváros felőli balra kanyarodásra is. Fontos, hogy ne maradjon ki egy egérút megépítése sem, ezzel biztosítva a meglévő sávok teljes kihasználtságát. A Kórház ki és behajtójáról sem volna szabad megfeledkezni.
A Komensky utcával van egy nagy gond. A 80-as évek lakótelep építési boomjában, megfeledkeztek a megfelelő szélességű infrastruktúra kiépítéséről. Konkrétan a Komensky utca-Naputca- Augusztus 29 utca, mint városi főútvonal kialakításának elmulasztásáról van szó. A Singellő forgalmát ez az utca lett volna hivatott a 63-as útra vezetni. Sajnos a Nap utca szűk keresztmetszete miatt ez pillanatnyilag csak telekkisajátításokkal volna megvalósítható. Ezt ma egy polgármester sem merné megtenni , pedig a közérdek ezt diktálná. Szóval a gond az, hogy a sok egyirányú utca miatt a Komensky utca is szinte zsákutcává vált, miközben ez a legrövidebb módja a Singellő bekapcsolásának a város vérkeringésébe, meg kéne fontolni, miként lehetne a Nap utcát megfelelő szélességűvé alakítani a kétirányú forgalom biztosítása számára. A Komensky utca-Nap utca- Augusztus 29 utca közvetlenül kapcsolódik a Singellő két nagy gyűjtő útjára a Klapka György utcára és a Komáromi Kacz Endre utcához. Ez a két utca gyűjti össze a Singellő városrész járműforgalmának nagyrészét. Itt egy lakótelep és egy kertvárosi rész teljes forgalmáról van szó. Pillanatnyilag csak az augusztus 29-nap utca vonalán található közúti aluljáró biztosít állandó és biztonságos áthaladást a vasúti sínek alatt. Egy újabb alagút fúrása a Petőfi utca végénél a vasútállomás alatt is meoldás lehetne, de annak költségei sokkal magasabbak lennének.
2010.12.6.
www.komarom.org